Előszó

Örömmel mutatom be az Európai Rendszerkockázati Testület (ERKT) 14. Éves jelentését, amelyben a 2024. április 1. és 2025. március 31. közötti időszakról számolunk be. Az ERKT Éves jelentése szerves része a testület átláthatósági és elszámoltathatósági kötelezettségeinek, amelyek előírják, hogy tájékoztassuk az Európai Unió társjogalkotóit és az európai nagyközönséget arról, hogy hogyan teljesítette az ERKT a megbízatását.

A tizenkét havi tárgyidőszak kihívásokkal volt terhes. Mindazonáltal Európa pénzügyi rendszere reziliensnek bizonyult. A legtöbb bank és biztosítótársaság hosszú időszakot tekintve is magas nyereséget ért el, és a pénzügyi eszközök vonzóbbá váltak a nemzetközi befektetők számára. Ennek ellenére nem szabad elbizakodnunk: a geopolitikai környezetben zajló radikális és gyors változások mindannyiunknak továbbra is erőpróbát jelentenek.

A makroprudenciális politika segítette a pénzügyi szektort a hagyományos sérülékeny pontok között megtalálni a helyes utat. A hatóságok továbbra is lépéseket tettek az olyan problémák kezelésére, mint a volatilitás a lakó- és kereskedelmi ingatlanpiacon, amelyet fenntarthatatlan túlfűtöttség, elhúzódó kockázatkerülés és a kockázatok materializálódása jellemzett. Az ingatlanpiac helyzete néhány esetben még mindig aggodalomra ad okot, de jelentős eredményeket értünk el a pénzügyi ágazatra gyakorolt hatás korlátozásában.

A mostani környezetben, amikor a banki kockázatokat a pénzügyi rendszer egyéb ágazataiban meglevő sérülékenység súlyosbítja, a makroprudenciális politikát rendszerszinten kell megközelíteni. A pénzügyi világválság után az európai pénzügyi szektor jellemzően bankközpontú volt, ami az alternatívák hiánya miatt pénzügyi stabilitási szempontból aggályos volt. Válaszul az uniós jogalkotók a makroprudenciális hatóságok részére bőséges banki eszköztárat biztosítottak. Napjainkban a banknak nem minősülő szervezetek generálják a hitelezés jelentős részét. A pénzügyi szolgáltatások gazdagabb kínálata amellett, hogy lehetőség a reálgazdaság számára, kockázat forrása is. Ezért az elmúlt években az ERKT egy olyan kiegészítő szakpolitikai eszköztár felállítását szorgalmazta, amellyel a nem banki pénzügyi közvetítésből eredő kockázatok kezelhetők. Ez továbbra is sürgető feladat, ezért kívánatos, hogy az uniós jogalkotók szabályozási reformokat vezessenek be.

Az ERKT emellett szorgalmazza a hangsúlyosabban tevékenységalapú jogszabály-alkotást is, amely megakadályozhatja vagy mérsékelheti a pénzügyi ágazatok közötti kockázatok átterjedését. Az ERKT jelentésben mutatja be, milyen előnye van, ha a gazdálkodó egységekre helyezett hangsúly tevékenységre irányuló fókusszal párosul. A jogi keret jelenleg széttagolt a különböző jogi személyek között, és nem veszi figyelembe a kölcsönhatások módját. Így például a központi szerződő felek, a klíringtagok és a banki ügyfelek integrált elszámolási ökoszisztémát alkotnak, amely semlegesítheti a hitelkockázatokat, ugyanakkor megnövelheti a likviditási kockázatokat. Erre az ERKT és minden ágazati hatóság részéről nagy figyelmet kell fordítani. Üdvözlöm a közös monitorozási mechanizmus közelmúltbeli létrehozását, amely összefogja az összes európai felügyeletet, az ERKT-t, az EKB-t és a nemzeti hatóságokat, és lehetővé teszi, hogy teljes mértékben figyelembe vegyék a szóban forgó kölcsönhatások makropénzügyi vonatkozásait.

Sok szó esett arról, hogy sürgősen szükség van a megtakarítási és befektetési unió létrehozására. Ezzel kapcsolatban örömmel láttuk vendégül Maria Luís Albuquerque biztost a kinevezése utáni első Általános Tanács ülésre. Megvitattuk, hogy a makroprudenciális politika hogyan biztosíthatja a makropénzügyi stabilitás újabb elemét, így támogatva a pénzügyi piacok további integrációját, ami a lakosság és a vállalatok javát szolgálja. Az Európai Parlament Gazdasági és Monetáris Bizottságához intézett bevezető nyilatkozatomban hangsúlyoztam, hogy a széttagoltság kockázatának csökkentése érdekében tovább kell fejleszteni az európai felügyeleti hatásköröket.

A vizsgált időszak alatt új szereplők és új termékek léptek be az európai pénzügyi piacra. A pénzügyi környezet ilyen új szereplői a kriptoeszköz-szolgáltatók. Ugyanakkor a hagyományos szereplők is egyre nagyobb mértékben kínálnak kripto-szolgáltatásokat ügyfeleiknek, ami új lehetőségeket, de új kockázatokat is magával hoz. A vizsgált időszak során hatályba lépett a kriptoeszköz-piacokról szóló rendelet (MiCA). Az ERKT elnökeként több alkalommal megemlítettem, hogy az Európai Uniónak érdemes fontolóra vennie a MiCA-rendszer integrálását. A mostani Éves jelentésünkben is foglalkozunk az EU-ban és valamely harmadik országban kibocsátott stabil kriptopénzek helyettesíthetőségével („többszörös kibocsátási rendszer”) kapcsolatos aggályokkal, amelyeket több ERKT-tagintézmény is osztja.

A kibertámadásokat végrehajtó bűnözők és a nemzetállami szereplők olyan hálózatot alkotnak, amely új, hibrid kockázatot jelent a pénzügyi stabilitásra nézve. Az ERKT egyik jelentésében áttekintette a nemzeti és páneurópai keretrendszereket, hogy megvizsgálja, hogyan fokozható a pénzügyi szektor kibertámadásokkal szembeni rezilienciája. A digitális működési rezilienciáról szóló jogszabállyal (DORA) összefüggésben az európai felügyeletek létrehozták a páneurópai rendszerszintű kiberbiztonsági incidensek koordinációs keretét (EU-SCICF), amelyhez az ERKT 2025 januárjában csatlakozott. Az EU-SCICF fórumot biztosít a pénzügyi hatóságoknak a nagyléptékű kiberbiztonsági események alatti titkos információcseréhez, többek között az információk esetleges terjesztéséről és a kárenyhítő intézkedésekről. A fórum időben történő aktiválása minimalizálhatja a hatóságok közötti koordinációs problémákat. Használható olyan szélesebb körű operatív események esetén is, amelyek kiváltó oka gyakran csak jelentős idő után határozható meg.

Az ERKT-rendelet előírja, hogy a testület jogalapját 2024 végéig felül kell vizsgálni. Ezzel összefüggésben felkértünk egy négy szakértőből álló csoportot, hogy nyilvánítson független véleményt az ERKT jövőjéről. Az ERKT egyik hosszabb távú törekvése rendszerszintű, fentről lefelé irányuló stressztesztelési kapacitás kiépítése. Fontos első lépés volt az egész pénzügyi rendszert átfogó likviditási stresszteszt lefolytatása, amelyet a vizsgált időszak során véglegesítettünk.

Az ERKT munkájának sikere nagyban betudható a tagintézményeiben dolgozók és a Tudományos Tanácsadó Bizottságunk neves szakértői elhivatottságának. Szeretném megköszönni az ERKT számos kiadványában elismert hozzájárulásukat. Itt csak néhány olyan személyt említenék meg, akivel szorosabb kapcsolatban álltam, úgymint François Villeroy de Galhau, a Banque de France elnöke, aki az Irányítóbizottságban nyújtott támogatást, és ahol örömmel üdvözöltem utódját Joachim Nagelt, a Deutsche Bundesbank elnökét. Szeretném kifejezni köszönetemet Pablo Hernández de Cosnak is, aki további egy évig vállalta a Szakmai Tanácsadó Bizottság elnöki tisztének betöltését azután is, hogy lejárt a Banco de España elnökeként ellátott megbízatása. Hálás vagyok továbbá Aino Bunge-nak, a Sveriges Riksbank alelnökének, hogy elfogadta a Szakmai Tanácsadó Bizottság alelnöki posztját. Szintén köszönettel tartozom Stephen Cecchettinek a Tudományos Tanácsadó Bizottság elnöki tisztjének ellátásáért, valamint Thorsten Becknek, hogy átvette a nehéz megbízatást. De eredményeinket nem érhettük volna el az ERKT munkatársainak elhivatott munkája nélkül, amelyet Francesco Mazzaferro, az ERKT Titkárságának vezetője irányított.

Christine Lagarde
az ERKT elnöke

Vezetői összefoglaló

Az Éves jelentésben a 2024. április 1. és 2025. március 31. közé eső időszakot tárgyaljuk.

Az Európai Rendszerkockázati Testület (ERKT) rendszeres vizsgálatában azonosította és értékelte a sérülékeny pontokat és kockázatokat.

A vizsgált időszakban az Európai Unió gazdasága jelentős pénzügyi stabilitási erőpróbával szembesült, ami elsősorban külső tényezőknek tudható be. A fő kockázatok közé tartoztak a közel-keleti feszültségek és Oroszország Ukrajna elleni folytatódó agressziója. Ez a nyersanyagárak ingadozásához és inflációs félelmekhez vezetett, amelyek az EU orosz energiától való függőség csökkenésével párhuzamosan enyhültek. Ezenkívül az egyesült államokbeli gazdaságpolitikai váltások (például a javasolt kereskedelmi korlátozások és fiskális expanzió) nyomán globális bizonytalanság keletkezett, amely szerepet játszott a piaci volatilitás felerősödésében és az EU gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzéseinek lefelé korrigálásában. Annak ellenére, hogy 2024-ben kissé javult az EU gazdasági teljesítménye, a kilátások az említett bizonytalanság miatt mérsékeltek maradtak. 2025 elején mérséklődtek az inflációs tendenciák, igazodva a középtávú stabilitási várakozásokhoz. A vállalatok továbbra is sérülékenységgel szembesültek, a fizetésképtelenség gyakoribbá vált, a magas költségek és a gyenge kereslet pedig leszorította a nyereségeket. Ez elsősorban a kisebb és a jelentős amerikai kitettséggel rendelkező cégeket sújtotta. Az unió háztartási szektora reziliensnek mutatkozott, köszönhetően az alacsonyabb inflációnak, az alacsony munkanélküliségi rátáknak, a csökkenő finanszírozási költségeknek és az ingatlanárak ismételt megemelkedésének. Erős volt a pénzügyi piacok kockázatvállalási hajlandósága, ahogy emelkedtek a részvényárak – különösen az Egyesült Államokban. A geopolitikai és makrogazdasági kockázatok azonban továbbra is kihatnak az eszközök értékelésére. Az európai bankok reziliensek maradtak, rekordnyereséget értek el, de ezt próbára tehetik a jövőbeli problémák. A magas szintű GDP-arányos államadósság és az egyre erősebb biztonsági fenyegetés gondos költségvetés-fenntarthatósági irányítást és fokozott védelmi finanszírozást tett szükségessé.

Röviddel a mostani Éves jelentés elkészítésének zárónapja után az Egyesült Államok kormánya magas vámokat vetett ki fő kereskedelmi partnereire abból a célból, hogy csökkentse az amerikai külkereskedelmi hiányt. Az április elején bevezetett kereskedelmi korlátozások a globális gazdasági kilátások lényeges módosításaihoz vezettek, és a pénzügyi piacokon felerősítették a volatilitást. A felmérésekből kiderül, hogy a piaci szereplők – különösen az Egyesült Államok gazdasága tekintetében – leminősítették a növekedési prognózisokat. A vámok miatt az inflációs várakozások is megemelkedtek, mivel a magasabb importköltségeket várhatóan részben áthárítják a fogyasztókra. Az egyes eszközosztályokban megfigyelhető nagyobb volatilitás és alacsony likviditás ellenére a globális pénzügyi piacok általában reziliensek maradnak, és nem befolyásolják észrevehetően az árképzési folyamatot. A vámok tartós bevezetése esetén az EU-ban pénzügyi stabilitási kockázatok jelenhetnek meg, ezért az európai hatóságoknak szorosan nyomon kell követniük a fejleményeket.

Az ERKT kibővítette monitoring rendszerét, összhangban az EU pénzügyi szektorában észlelhető rendszerkockázatok nyomon követésére vonatkozó megbízatásával. Az ERKT megbízatása részeként 2025 februárjában kiadott jelentésében átfogó keretrendszert határoz meg a rendszerszintű likviditási kockázatok nyomon követéséhez.^[1] Az új kerettel mutatók széles körét vezetjük be, amelyek kiterjednek a bankok, biztosítók, nyugdíjpénztárak és befektetési alapok finanszírozási likviditási kockázataira, valamint a főbb eszközosztályokat érintő piaci likviditási kockázatokra. Emellett kidolgoztuk az EU értékpapírosítási piacának monitoring rendszerét is. Az ERKT igazgatótanácsa 2025. márciusi ülésén megvitatta és jóváhagyta, majd a vizsgált időszak lezárulta után májusban közzétette a jelentést.^[2] Végezetül, az ERKT kiadta rendszeres monitoring jelentését, amelyben beszámol az egyes nem banki pénzügyi közvetítőket érintő sérülékeny pontokról és kockázatokról.^[3]

A stressztesztek segítségével felmérhető, hogy mennyire sérülékeny a pénzügyi rendszer a kockázatok esetleges materializálódása esetén. A pénzügyi intézmények válaszait szimulálják hipotetikus kedvezőtlen gazdasági és pénzügyi feltételek mellett, ami segíti a kockázatkezelést és a válságmegelőzést. Az európai felügyeleteknek megbízatásukkal összhangban az ERKT-val együttműködve össze kell hangolniuk a hatáskörükbe tartozó uniós szintű stressztesztelési programokat. A vizsgált időszakban az ERKT átadta az Európai Értékpapírpiaci Hatóságnak (ESMA) a pénzpiaci alapok 2024-es stressztesztelési iránymutatásainak kedvezőtlen forgatókönyvét. Emellett rendelkezésre bocsátotta az Európai Bankhatóság (EBH) által koordinált 2025-ös uniós bankszektori stresszteszthez is, valamint két kedvezőtlen forgatókönyvet adott át az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (EIOPA) által koordinált, a foglalkoztatói nyugdíjalapokat vizsgáló 2025-ös uniós szintű stresszteszthez. Az összes forgatókönyvet úgy dolgoztuk ki, hogy lefedjék az adott stresszteszt-vizsgálatok által érintett különféle típusú pénzügyi intézmények üzleti modelljeit és kockázati profiljait. Az ERKT az európai felügyeletek ágazati stressztesztjeihez való hozzájárulás mellett rendszerszintű likviditási stressztesztet is kidolgozott, hogy segítségével jobban feltárja az EU teljes pénzügyi rendszerében ható likviditási kockázatok dinamikáját. A vizsgálat célja az uniós szektorok közötti és azokon belüli összefonódások értelmezése, valamint az EU-n belüli valamely aggregált likviditási sokk hatásának számszerűsítése.

Az ERKT által a pénzügyi stabilitást veszélyeztető sérülékeny pontok felmérésére és kezelésére irányuló munka részletes, jó minőségű adatokra támaszkodik. Az ERKT rendszeresen és folyamatosan hozzáfér bizonyos nagy részletességű tranzakciós vagy intézményspecifikus adatokhoz. Ezek közé tartoznak a származtatott ügyletekre, az értékpapír-finanszírozási ügyletekre, az értékpapírosításra és az alternatív befektetési alapokra vonatkozó adatok. A vizsgált időszakban az ERKT folytatta az adatok elemzését, eleget téve a pénzügyi stabilitást fenyegető kockázatok felmérésére vonatkozó megbízatásának. Azonban a cél lehető leghatékonyabb módon való elérésében akadályozza, hogy nem fér hozzá rendszeresen és folyamatosan egyes nagyobb részletezettségű adatokhoz – például bizonyos típusú befektetési alapok és biztosítók vonatkozásában. Ennek fényében az ERKT hangot adott álláspontjának, hogy fokozni kell az európai felügyeletek és az ERKT közötti adatcserét, és jobban össze kell hangolnia az adatokhoz való hozzáférést a céljaival és megbízatásával.^[4] A felülvizsgálati időszak végén ezeket az aggályokat még nem orvosolták.

Az ERKT azt is hangsúlyozta, hogy rendszerszintű perspektívát kell alkalmazni, ami központi szerepet játszik az EU pénzügyi rendszerének makroprudenciális felvigyázására vonatkozó megbízatásában.

Egyre nagyobb szükség van az egész rendszerre kiterjedő megközelítésre, mivel a bankok és a banknak nem minősülő pénzintézetek közötti kölcsönös függőségek elmossák a pénzügyi rendszer különböző ágazatai közötti határokat. Az ERKT felvázolta a pénzügyi stabilitási kockázatok felmérésének és mérséklésének rendszerszintű megközelítésével kapcsolatos elképzeléseit, válaszul az Európai Bizottság konzultációjára, amelyben felméri a nem banki pénzügyi közvetítésre vonatkozó makroprudenciális irányelvek megfelelőségét.^[5] A rendszerszintű megközelítés fontosságát az ERKT-rendelet felülvizsgálatát megalapozó jelentésben is kifejezésre juttattuk. A jelentést olyan négy-tagú, magas szintű csoport készítette, aki jól ismeri az ERKT munkáját és működését.^[6]

Ennek megfelelően az ERKT tovább dolgozott több, fontos, ágazatközi és nemzetközi dimenzióval rendelkező szakpolitikai kérdésen. Az ERKT ezt a rendszerszintű megközelítést alkalmazta a pénzügyi stabilitás szempontjából fontosnak tartott három tevékenységre – eszközkezelés, elszámolás és hitelezés. A vizsgált időszakban ágazatközi szakpolitikai javaslatokkal támogatta a kriptoeszközökből és a kapcsolódó tevékenységekből eredő, a pénzügyi stabilitást fenyegető kockázatok kezelését, valamint a fedezetkiegészítési felhívásokat. Emellett tovább dolgozott olyan szakpolitikai javaslatokon, amelyek célja a pénzügyi stabilitást fenyegető, rendszerszintű kibertámadások megelőzése vagy hatásuk enyhítése, valamint a kereskedelmi és lakóingatlanpiaci fejleményekből eredő kockázatok kezelése.

Ezzel párhuzamosan az ERKT továbbfejlesztette a bankokra és banknak nem minősülő pénzintézetekre vonatkozó ágazatspecifikus irányelveit, tekintettel arra, hogy ezek a pénzügyi rendszer általános stabilitását is támogatják.

További eredményeket ért el a bankszektor-specifikus vezérelvekkel kapcsolatos munkában is. Idetartozik a makroprudenciális keretrendszer Európai Bizottság általi folyamatban levő felülvizsgálatához való hozzájárulás, különösen a Bizottság banki, fizetési és biztosítási szakértői csoportjának 2024 októberében és 2025 márciusában tartott értekezletein.

Az ERKT tovább alkalmazta a bankokra vonatkozó közös makroprudenciális szemlélet keretét annak érdekében, hogy felmérje tagjai makroprudenciális szemléletét, egyszerre támogatva és megkérdőjelezve a tagok nemzeti makroprudenciális politikai döntéseit. A vizsgált időszakban ez a munka az országspecifikus elemzések elmélyítését is magában foglalta. Az ERKT szándéka, hogy hamarosan kiterjessze az elemzést a nem banki pénzügyi közvetítésre is.

Ezenkívül az Európai Központi Bankkal (EKB) közösen publikált jelentés segített értelmezni, hogy hogyan alkalmazzák a pozitív semleges anticiklikus puffer-ráta (CCyB) koncepcióját az Európai Gazdasági Térség (EGT) országaiban. A jelentésben felvázoljuk a tagok véleményét az európai jogalkotás további lépéseiről, beleértve olyan javaslatokat, hogy megkönnyítsék a CCyB-nek a pénzügyi ciklus korábbi szakaszában való alkalmazását.

Az ERKT folytatta a banknak nem minősülő pénzintézetekre vonatkozó szakpolitikai munkát. Az előző vizsgált időszakban az uniós társjogalkotók politikai megállapodásra jutottak a befektetési alapokra, biztosítókra és központi szerződő felekre vonatkozó prudenciális szabályokat meghatározó 1. szintű szövegekről. A jelenleg vizsgált tárgyidőszakban a testület az említett szabályok némelyikének módosítását javasolja, hogy megerősödjék a banknak nem minősülő pénzintézetek rezilienciája. Emellett tanácsot adott az EIOPA-nak és az ESMA-nak az európai felügyeletek által az új prudenciális szabályok végrehajtása érdekében kidolgozás alatt álló egyes 2. és 3. szintű szövegek makroprudenciális szempontjairól. Ez magában foglalt javaslatokat és tanácsokat is, amelyek a központi szerződő felekre, befektetési alapokra és biztosítókra vonatkozó prudenciális szabályokra irányulnak.

Az ERKT továbbra is felvigyázóként járt el a nemzeti szakpolitikai intézkedések értékelése során.

Az ERKT-t a nemzeti hatóságok által hozott makroprudenciális intézkedésekről értesítik, és néhány esetben véleményeznie kell azok alkalmazását, illetve viszonosságát. A bankszektorban több tagállamban tovább szigorodott a tőkealapú makroprudenciális szabályozás a vizsgált időszakban. Néhány hitelfelvevőn alapuló intézkedést azonban megszüntettek vagy lazítottak. Számos tőkealapú intézkedést hoztak, elsősorban az anticiklikus tőkepufferekről, amelyek elsődleges célja a meglévő makroprudenciális politikai alapállás szigorítása. Több, hitelfelvevőn alapuló intézkedést is alkalmaztak, bár ezek nem mutattak egyértelmű irányt a makroprudenciális politika szigorítása vagy lazítása tekintetében. Az EGT-n belüli aggregált tőkepuffer-követelményeket tekintve a rendszerkockázati tőkepufferek összességükben csökkentek a világjárvány óta, de aggregált szinten ezt nagyrészt ellensúlyozta a hasonló nagyságrendű anticiklikus pufferek felhalmozása. A banknak nem minősülő ágazatban a Luxembourg Commission de Surveillance du Secteur Financier és a Central Bank of Ireland bejelentette, hogy az alternatívbefektetésialap-kezelőkről szóló (AIFMD) irányelv 25. cikkének (3) bekezdésével összhangban tőkeáttételi korlátokat vezetnek be. Ez egyike azon kevés makroprudenciális eszköznek, amellyel a hatóságok csökkentik a banknak nem minősülő pénzintézetek rendszerszintű sérülékenységét; az ERKT-t értesítették ezekről az intézkedésekről az előző vizsgált időszakban.

Az ERKT eleget tett az Európai Parlament és a nyilvánosság felé fennálló elszámoltathatósági és beszámolási kötelezettségeinek. Az ERKT elnöke részt vett az Európai Parlament Gazdasági és Monetáris Bizottsága (ECON) előtt 2024. december 4-én tartott nyilvános meghallgatáson, valamint az ECON elnökével és alelnökeivel tartott két titkos értekezleten, ahol megvitatták a pénzügyi stabilitási kockázatokat. Az ERKT első alelnöke 2025. február 20-án részt vett az ECON meghallgatáson, amelyen az ERKT jövőjével kapcsolatos stratégiai tanácsok voltak napirenden. Az ERKT a nyilvánosság előtti elszámoltathatóságának értelmében 2024 júliusában közzétette 2023. évi éves jelentését. Ezenkívül részt vett a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által kibocsátott euroövezeti pénzügyiszektor-értékelési programban, amelyre 2024 októberében, valamint 2025 február-márciusában került sor. Az IMF több ajánlást tett az ERKT-nak. Az ERKT igazgatótanácsa felkérte a felülvizsgálatával foglalkozó magas szintű csoportot, hogy a testület jövőjével kapcsolatos stratégiai tanáccsal járuljon hozzá az ERKT-rendelet második felülvizsgálatához. A csoport jelentését 2024 decemberében tették közzé, majd benyújtották az Európai Bizottságnak, az Európai Parlamentnek és az Európai Unió Tanácsának.