Előszó

Örömmel mutatom be az Európai Rendszerkockázati Testület (ERKT) 15. Éves jelentését, amelyben a 2025. április 1. és 2026. március 31. közötti időszakról számolunk be. Az ERKT jogszabályban előírt kötelezettsége, hogy ezt a jelentést az átláthatóság és az elszámoltathatóság érdekében elkészítse. A jelentés bemutatja, hogyan teljesítette az ERKT azt a megbízatását, hogy feltárja és csökkentse az Európai Unió pénzügyi stabilitására nézve veszélyes rendszerszintű kockázatokat, és beszámoljon a tevékenységeiről az Európai Parlamentnek, az Európai Unió Tanácsának és a szélesebb nyilvánosságnak.

A globális környezet a vizsgált időszakban rendkívül bizonytalan volt. Továbbra is geopolitikai feszültségek, kiújult kereskedelmi súrlódások és a szakpolitikai intézkedésekkel kapcsolatos fokozott bizonytalanság határozta meg a makropénzügyi feltételeket az Európai Unióban (EU). Mindazonáltal az európai gazdaság és pénzügyi rendszere reziliensnek bizonyult e kihívásokkal szemben. E reziliencia megőrzése továbbra is létfontosságú, mivel a pénzügyi stabilitást fenyegető kockázatok szintje továbbra is magas. Az ERKT két kulcsfontosságú tényezőre összpontosított, amelyek jelentősen megkérdőjelezheti ezt a rezilienciát: a makrogazdasági kockázatra és a piaci kockázatra.

Az ERKT felülvizsgálatával foglalkozó magas szintű munkacsoport jelentése nyomán meghatározó mérföldkőhöz érkezett a felülvizsgálati időszak. 2025 júniusában az ERKT igazgatótanácsa megállapodott abban, hogy a kockázatok és sérülékenységek holisztikusabb értékelésére törekszik, és előmozdítja a makroprudenciális politika rendszerszintű megközelítését. Ennek keretében egyszerre összpontosít magukra a szervezetekre és a pénzügyi stabilitás szempontjából kulcsfontosságú tevékenységekre. E megközelítésbeli változás részét képezi a rendszerszintű, felülről lefelé irányuló stressztesztelési képesség kialakítása, valamint a makroprudenciális alapállás elemzésének az ERKT által végzett rendszeres értékelésbe való beépítése.

Az ERKT jelentést tett közzé a kriptoeszközökről és a decentralizált finanszírozásról, valamint a pénzügyi stabilitásra gyakorolt hatásaikról. Emellett a több kibocsátót magukban foglaló, harmadik országbeli stabilkriptopénz-rendszerekről szóló ajánlást fogadott el. Az ilyen típusú rendszerek eredendően sérülékenyek, és egyértelmű pénzügyi stabilitási kockázatokkal fenyegetik az EU-t. Ezért fontos, hogy az összes illetékes hatóság, például az Európai Bizottság, az európai felügyeleti hatóságok és a nemzeti felügyeleti hatóságok ezen új ERKT-ajánlás szerint járjanak el.

Az ERKT ágazatközi és uniós szintű megközelítést alkalmaz a pénzügyi stabilitást fenyegető kockázatok elemzésében, amint azt a vizsgált időszak alatt közzétett több más ERKT-jelentés is szemlélteti. A 2025. évi uniós nem banki pénzügyi közvetítési kockázatfigyelő átfogó, rendszerszintű értékelést nyújt a befektetésialap-ágazat sérülékenységeiről, kiemelve a megnövekedett tőkeáttételt, a tartós likviditási kockázatot és a fokozódó összekapcsoltságot. Az EKB-val közösen készített, a bankok és a nem banki pénzügyi közvetítők közötti kapcsolatokból eredő pénzügyi stabilitási kockázatokról és a geoökonómiai széttagoltságból eredő kockázatokról szóló két ERKT-jelentés azt vizsgálja, hogyan terjedhetnek a sokkok ágazatokon és határokon keresztül, valamint miként erősíthetik fel a geopolitikai fejlemények, a szakpolitikai bizonytalanság és a széttagoltság a rendszerszintű kockázatot. Emellett a tudományos tanácsadó bizottság mesterséges intelligenciáról és rendszerszintű kockázatokról szóló jelentése előremutató meglátásokkal szolgál arra vonatkozóan, hogyan fokozhatja a technológiai változás a meglévő sérülékenységeket, vagy hozhat létre új rendszerszintű kockázati forrásokat.

Az ERKT munkája a tagintézményeinél, tanácsadó testületeiben és az ERKT-titkárságon dolgozó számos szakember elkötelezettségére és szakértelmére támaszkodik. Szeretném kifejezni hálámat az ERKT-közösség tagjainak a közreműködésükért. Emellett őszinte hálával, meleg szívvel búcsúzom a szakmai tanácsadó bizottság elnökétől, Pablo Hernández de Costól. Szeretnék továbbá köszönetet mondani a Banco de Portugal elnökének, Mário Centenónak és az Európai Bankhatóság elnökének, José Manuel Campának az igazgatótanács és az irányítóbizottság munkájában való közreműködéséért. Végezetül hálás vagyok a De Nederlandsche Bank elnökének, Klaas Knotnak az igazgatótanács tagjaként nyújtott értékes támogatásáért és elkötelezettségéért.

Christine Lagarde
az Európai Rendszerkockázati Testület elnöke

Vezetői összefoglaló

Az Éves jelentésben a 2025. április 1. és 2026. március 31. közötti időszakot vizsgáljuk.

Az Európai Rendszerkockázati Testület (ERKT) ebben az időszakban rendszeres tevékenységei keretében feltárta és értékelte a pénzügyi stabilitást érintő sérülékenységeket és kockázatokat.

Az EU pénzügyi stabilitását érintő kockázatok 2025-ben és 2026 elején is magas szinten maradtak, de a pénzügyi rendszer egésze reziliensnek bizonyult. A vizsgált időszakban az EU pénzügyi stabilitási helyzetét rendkívül bizonytalan külső környezet alakította: a kereskedelmi súrlódások és a geopolitikai feszültségek rányomták a bélyegüket a pénzügyi piacokra és a gazdaságra. Egyes kereskedelmi viták rendezése és új kereskedelmi megállapodások megkötése 2025 második felében ugyan hozzájárult a szakpolitikai bizonytalanság enyhüléséhez, a Közel-Keleten 2026 elején kiújult geopolitikai feszültségek viszont súlyosbították a gazdasági növekedés lefelé mutató kockázatait. A nemzetközi hátráltató tényezők ellenére a pénzügyi és gazdasági feltételek összességében véve meglehetősen stabilak maradtak az EU-ban. Ez összesítve kedvezően hatott a háztartások és a vállalatok mérlegére, és visszafogta a jól tőkésített és nyereséges bankrendszer hitelezési veszteségeit. A nem banki pénzügyi intézmények kezelni tudták a piaci volatilitást, és a kulcsfontosságú pénzügyi infrastruktúrák még felfokozott kiber- és geopolitikai kockázatok mellett is zökkenőmentesen működtek. Mindazonáltal, míg a pénzügyi rendszer e rugalmassága kiemeli a válság utáni megerősített szabályozási keretek előnyeit, azonban továbbra is alapvető fontosságú a koncentrált kitettségeknek (például bizonyos ágazatokkal, eszközosztályokkal és finanszírozási piacokkal szembeni kitettségek), a piaci és likviditási kockázatoknak, valamint a kockázatvállalási hajlandóságban bekövetkező hirtelen változások lehetőségének szoros figyelemmel kísérése.

Ami a jövőt illet, számos kedvezőtlen forgatókönyv veszélyeztetheti a pénzügyi stabilitást azáltal, hogy felerősíti a meglévő sérülékenységeket. A közel-keleti konfliktusok kiéleződése vagy a globális kockázatérzékelés romlása hirtelen és hevenyészett piaci korrekciókat válthat ki, amelyek hatása a gyengébb bizalom és a magasabb finanszírozási költségek révén átterjedhet a reálgazdaságra. A magasabb nyersanyagárakból és az ellátási láncnak a vizsgált időszak vége felé fokozódó széttagoltságából eredő nyomás ismét rávilágított a pénzügyi rendszer globális sokkhatásokkal szembeni érzékenységére, valamint a pénzügyi piacokat és az inflációs várakozásokat érintő hirtelen átárazódás kockázatára. A pénzügyi intézmények nagyobb finanszírozási és likviditási korlátokkal szembesülhetnek, részben a kamatok további lehetséges átárazódása, részben pedig a határokon és ágazatokon átgyűrűző hatások miatt. Ugyanakkor a mérsékelt középtávú növekedési kilátások, egyes uniós tagállamok megnövekedett államadóssága és a biztonsági vonatkozású kiadások növekedése korlátozza a költségvetési mozgásteret, és fokozza az adósság fenntarthatóságával kapcsolatos aggályokat. Ezenkívül a kiberkockázatok jelentős zavart okozhatnak a kritikus pénzügyi infrastruktúrában és a működés folytonosságában. A makropénzügyi kilátásokat övező kockázatok szorosan összefüggnek a pénzügyi szektor sérülékenységeivel, amelyek kölcsönösen felerősíthetik egymást és fokozhatják az általános rendszerszintű kockázatot.

Az ERKT 2025-ben is figyelemmel kísérte a nem banki pénzügyi közvetítési szektor kockázatait. A 2025. évi uniós nem banki pénzügyi közvetítési kockázatfigyelő rámutatott a növekvő ciklikus és strukturális sérülékenységekre, a tartós rendszerszintű likviditási kockázatra, a megnövekedett tőkeáttételre és összekapcsoltságra a nem banki pénzügyi közvetítési szektor egyes részeiben, a kitettségek fokozódó koncentrációjára és a határokon átnyúló kapcsolatokra.^[1] Ezekre a magánfinanszírozási piacok és a bankszektor, a fedezeti alapok tőkeáttétele, az ingatlanbefektetési alapok és a captive finanszírozók közötti kölcsönös függőségek mélyreható elemzése, valamint a piaci stressz, a nyugdíjrendszert érintő reformok és a szintetikus értékpapírosítás közelmúltbeli eseteivel kapcsolatos tematikus munka eredményeként derült fény.

Ugyanebben az évben az ERKT továbbfejlesztette az egész rendszerre kiterjedő stressztesztelési eszköztárát. Kedvezőtlen forgatókönyveket bocsátott az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA) rendelkezésére az ágazati stressztesztekhez, mégpedig a pénzpiaci alapokra vonatkozó 2025. évi stressztesztelési iránymutatás és a központi szerződő felekre vonatkozó 2026. évi stresszteszt formájában. Ezek a kedvezőtlen forgatókönyvek a fokozott geopolitikai feszültségekből, a nyersanyagár- és inflációs sokkokból, a hirtelen eszközár-korrekciókból és a kapcsolódó likviditási feszültségekből eredő, extrém eseményhez fűződő kockázatokat fejezik ki. Ezzel egyidejűleg az ERKT úgy döntött, hogy felülről lefelé irányuló stressztesztelési eszközt dolgoz ki az uniós pénzügyi rendszer számára, kibővítve az EKB összekapcsolt rendszerszintű stresszteszt-analitikai modelljét. Ez az eszköz szolgál majd a felerősítési mechanizmusok értékelésére az ágazatokon belül és az ágazatok között egyaránt, közös forgatókönyvek alapján, valamint a gyakoribb, rugalmasabb rendszerszintű kockázatértékelések támogatására.

Az ERKT emellett több fontos, ágazatközi és nemzetközi dimenzióval rendelkező szakpolitikai kérdésben folytatott munkát. 2025 júniusában az igazgatótanács hangsúlyozta, hogy a rendszerszintű perspektíva fontos az ERKT azon megbízatásának teljesítése szempontjából, hogy ellássa az uniós pénzügyi rendszer makroprudenciális felvigyázását, és ezáltal hozzájáruljon a pénzügyi stabilitást fenyegető rendszerszintű kockázatok megelőzéséhez vagy mérsékléséhez.^[2],[3]

Az ERKT egyik célkitűzése, hogy segítsen kezelni az európai pénzügyi rendszer egészét érintő sérülékenységek és kockázatok felhalmozódását. E célból az ERKT továbbra is aktívan részt vett két páneurópai csoportban, amely a pénzügyi rendszert esetlegesen érintő, kiberbiztonsági vonatkozású sérülékenységek kezelésére jött létre. Emellett fejlesztette és pontosította a kockázatokkal övezett növekedés modelljét, amely a tagjai makroprudenciális alapállásának értékelésére szolgáló eszköztár részét képezi.

Munkájának tevékenységalapú megközelítésével összhangban az ERKT a vizsgált időszak alatt számos témakörrel foglalkozott azzal a céllal, hogy erősítse a szabályozási keretet, adott esetben rendszerszintű vagy ágazatspecifikus perspektívából. Az értékpapírosítás és a kriptoeszközök témakörében kiemelte, hogy aggályai vannak az Európai Bizottság azon javaslatával kapcsolatban, amely lehetővé teszi a (viszont)biztosítók számára, hogy az egyszerű, átlátható és egységesített szintetikus értékpapírosítás keretében előre nem rendelkezésre bocsátott garanciákat nyújtsanak. A több kibocsátót magukban foglaló, harmadik országbeli stabilkriptopénz-rendszerekről is ajánlást adott ki, amelyben felkérte a Bizottságot, hogy a rendszereket ne tekintse a jelenlegi MiCAR-keretben^[4] megengedettnek, vagy ellenkező esetben dolgozzon ki megfelelő biztosítékokat az ilyen rendszerekből eredő pénzügyi stabilitási kockázatok mérséklésére. Ami a központi elszámolás témakörét illeti, az ERKT válaszolt két ESMA-konzultációra. Az elsőben az elszámolási értékhatárokat illetően támogatta az ESMA-nak az elszámolási értékhatárok újrakalibrálására vonatkozó általános megközelítését, és üdvözölte a konzultáció alapjául szolgáló strukturált, adatvezérelt megközelítést. A másodikban a fedezeti átláthatóságra vonatkozó követelményeket illetően támogatta a teljes elszámolási lánc átláthatóbbá tételét. Ezenkívül az ERKT tanácsot adott az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóságnak a likviditási sérülékenységek orvoslására vonatkozó felügyeleti hatáskörről szóló iránymutatással kapcsolatban. Végezetül elemezte annak lehetőségét, hogy a kereskedelmi ingatlanok piacán hitelfelvevőn alapuló makroprudenciális intézkedéseket határozzanak meg három lehetséges eszköz révén, nevezetesen i. a vállalati szintű bevételi területet érintő intézkedéssel, amely a hitelfelvevő adósságszolgálati képességére irányul, ii. a vállalati szintű finanszírozási területet érintő intézkedéssel, amely korlátozhatná a túlzott tőkeáttételt, valamint iii. a fedezeti területet érintő intézkedéssel, amely hitelfedezeti (LTV) korlátokban ölthetne formát.^[5]

Az ERKT továbbra is felvigyázói szerepet töltött be a nemzeti hatóságok által hozott makroprudenciális intézkedések értékelésében, egyes esetekben véleményt nyilvánítva az alkalmazásukról és/vagy a viszonosságukról. A bankszektorban a tőkealapú intézkedések az átlagot tekintve szigorúbb makroprudenciális alapállást eredményeztek az Európai Gazdasági Térség számos országában, különösen az anticiklikus tőkepufferráták emelkedése miatt. Más intézkedések esetében árnyaltabb a kép: egyes országok lazítottak, mások pedig szigorítottak alapállásukon. Több, hitelfelvevőn alapuló makroprudenciális intézkedést is alkalmaztak, bár ezek nem mutattak egyértelmű irányt a makroprudenciális politikai alapállás szigorítása vagy lazítása tekintetében. Az Európai Gazdasági Térségen belüli tőkepuffer-követelményeket tekintve a rendszerkockázati tőkepufferek mindent egybevetve csökkentek a Covid19-világjárvány óta, de ezt nagyrészt ellensúlyozta az aggregált szinten hasonló nagyságrendű anticiklikus tőkepufferek felhalmozása.

Az ERKT eleget tett az Európai Parlament és a nyilvánosság felé fennálló elszámoltathatósági és beszámolási kötelezettségeinek. Az ERKT elnöke ott volt az Európai Parlament Gazdasági és Monetáris Bizottsága (ECON) előtt 2025. december 3-án tartott nyilvános meghallgatáson, valamint részt vett az ECON elnökével és alelnökeivel tartott két titkos értekezleten, ahol megvitatták a pénzügyi stabilitási kockázatokat. Ezenkívül az ERKT titkárságának vezetője és helyettese a vizsgált időszakban három tematikus nyilvános meghallgatáson is felszólalt az Európai Parlamentben. Az ERKT a nyilvánosság előtti elszámoltathatóságának értelmében 2025 júliusában közzétette 2024. évi Éves jelentését.

Impresszum